Literaturwissenschaft (Fach) / Literaturwissenschaft (Lektion)
In dieser Lektion befinden sich 40 Karteikarten
kérdéskatalógus
Diese Lektion wurde von krizsta erstellt.
Diese Lektion ist leider nicht zum lernen freigegeben.
- 1. Mutassa be a kommunikatív és a kulturális emlékezet ... Az emlékezetnek két formája van: kommunikatív és kulturális. Kommunikatív kulturális Rövidtávú (pl. generáció) Hosszútávú (mitikus) Történelmi tapasztalatok, ...
- 2. Mutassa be a kommunikatív és a kulturális emlékezet ... Médiumok- vagyis, mi az, ami közvetít? Kommunikatív kulturális Szájhagyomány, eleven emlékezés Bármi (tánc, rítus, beöltözés), a lényeg, hogy mindig ugyanúgy legyenàez ...
- 3. Mutassa be a kommunikatív és a kulturális emlékezet ... Kommunikatív Kulturális 80-100 év, 3-4 generáció, a jelennel együtt halad a szakadék A mitikus ősidők abszolút múltja, minden népnek van alapítástörténete
- 4. Mutassa be a kommunikatív és a kulturális emlékezet ... Kommunikatív Kulturális Aspecifikus, kortársi emlékezetközösség A hagyomány szakosodott hordozói (pl. öreg bölcsek)
- 5. Vázolja fel a tár- és funkcionális emlékezet ... Ahhoz, hogy legyen emlékezet, kell egy médium, ami közel hozza (ez lehet a nagypapa is.) Táremlékezet Funkcionális emlékezet Szeretné meghaladni a jelent tartalom A saját ...
- 6. Vázolja fel a tár- és funkcionális emlékezet ... Táremlékezet Funkcionális emlékezet Mindent őrizzünk meg, a szövegek érinthetetlenek, kanonizálás, rögzítés Forma Szelektív, az emlékezetek stratégiai, perspektivikus ...
- 7. Vázolja fel a tár- és funkcionális emlékezet ... Táremlékezet Funkcionális Irodalom (termel, és olvasunk el mindent), művészet, tudomány,múzeum Médium Ünnepek, kollektív megemlékezés nyilvános rítusaiàmki számára ...
- 8. Vázolja fel a tár- és funkcionális emlékezet ... Tár Funkcionális Egy kulturális közösség individuumai Hordozó Kollektív cselekvő szubjektumok
- 9. Hogyan módosul a tudás „szerveződése” a ... Szóbeliség Írásbeliség Nyomtatás Elektronika Zárt struktúra, abszolút múlt, kontinuitás van, nincs múlt tudat (nincs írott nyelvànincs megőrizve) Nyílt struktúra, ...
- 10. Hogyan alakulnak a médiumok a kódoltság és ... Szóbeliség Írásbeliség Nyomtatás Elektronika Kitüntetett hordozók,pl sámán. A kód nem válik le a személyről/ szubjektumról A médium és a hordozó elválik, a betű ...
- 11. Jellemezze a kommunikációs formákat a szóbeliség, ... Szóbeliség Írásbeliség Nyomtatás Elektronika Ünnepek Könyvek (régen csak hangosan olvastak: olyan, mintha ott lenne) (csendes olvasásàönműveléssel), nyilvánosság és tömegkultúra, ...
- 12. Ismertesse az interaktivitás szerepét az írásbeliség ... I have a dream: újra visszahozni az elsődleges szóbeliség korát. Az írásbeliség pont nem interaktív: valaki leírta, nem tudok belenyúlni. (Platón: írásbeliség=hazugság, mert nem tudok ...
- 13. Ismertesse az interaktivitás szerepét az elektronikus ... Másik vágy, hogy vegyen részt minden érzékszervünk. + azt hisszük, hogy így elnyerhetjük a halhatatlanságot. DE: Kontextus: cetli pár hét múlva!
- 14. Milyen kulcsszavakkal lehet jellemezni a különböző ... Írásos kultúra internet Kánon, emlékezet (Bildung) Metaforája: könyvtár, archívum Figyelemfelkeltés Metafora: szupermarket
- 15. Milyen utópiák köthetők az írásbeliség ... Írásbeliség Elektronikus kor Az idő meghaladása, halhatatlanság, diakrón dialógus Tér meghaladása Mindkettő az elsődleges szóbeliséget akarja vissza, mindkettő ...
- 16. Ismertesse Northrop Frye nyelvi mód elméletét! ... N.F. négy nyelvi módot különböztet meg: Metaforikus Metonimikus Leíró Retorikus Langue Parole Konstatívum Performatívum Illokúció -beszélő ...
- 17. Hogyan illeszkedik mítosz és ideológia Northrop ... Frye szerint az irodalom feladata a metaforikus nyelvi mód újrateremtése a leíró nyelvi módban. Az ideológia tagadja a mitikus eredetét, pedig a fikciók fontosak, ugyanis ilyenkor kikapcsoljuk ...
- 18. Foglalja össze Lyotardnak a posztmodern állapotról ... Nem tudni, mikor is kezdődik a posztmodern (1963-Kennedy, 1979- lebontás, 1968- prágai tavasz). Az irodalmi posztmodern: 67-ben: A kimerülés irodalma (John Barth). Lyotard: nagy elbeszélések: megpróbálja ...
- 22. Határozza meg Michel Foucault alapján a diskurzus ... Diskurzus: Beszédrend – az életet összerendező nyelviség, amelyen keresztül a világot szemléljük. Nagyobb dolgokat akar megérteni. A diskurzus egyfajta nyelvi keretet ad. Michel Foucault: ...
- 23. Határozza meg Michel Foucault alapján az episztémé ... A diskurzusok szinkron és diakrón vizsgálhatók. Szinkron: Foucault: A szavak és a dolgok (1966) – különböző egyidejű diskurzusokból egy korszakprofil rajzolódhat ki – az episztémé fogalma: ...
- 24. Vázolja fel a szubjektum-felfogások változását ... A foucault-i archeológia: a diskurzusok posztmodern leírása, ahol a tudás előfeltételei az érdekesek, nem az egyének tudatossága- a diskurzusok egymásra rakódnak, mint a földrétegek. A karteziánus ...
- 25. Mutassa be röviden irodalom és diskurzusanalízis ... Az identitás narratív lesz – nem fontos a szerző Foucault: eredetileg az irodalmat ellen-diskurzusnak gondolta, majd úgy vélte, hogy egyszerre több diskurzusnak is teret tud adni A diskurzusokat ...
- 26. Jellemezze Wolfgang Iser „triászát”: a fiktív, ... Wolfgang Iser (1993): nem használható a fikcionális szövegek leírásánál a fiktív-valós szembeállítás A fikcionálás határátlépés: a diffúzból (az álmodozásokból) a meghatározott ...
- 27. Ismertesse Paul de Man prosopopeia fogalmát! A szövegolvasás alapalakzata a prosopopeia (prosopon poiein=arcot, maszkot adni valakinek) – eddig leginkább a megszemélyesítés/antropomorfizáció kapcsán találkozhattunk vele Önéletrajzi: ...
- 28. Sorolja fel Genette alapján a transztextualitás ... Az intertextualitás fogalmát Julia Kristeva alkotta meg 1966-ban Bahtyin nyomán („Tolsztoj a polifónia megalkotója”). Nincs olyan szó, amit valaki ne mondott volna ki, ezért dialógusban ...
- 29. Kulcsár Szabó Zoltán elmélete segítségével ... Integratív intertextualitás: a régiség irodalmát jellemezte, a szöveg egymást idézik, de azért, hogy ezzel egy közösséghez tartozzon Identitás-elvű intertextualitás: romantikától, s főleg ...
- 30. Definiálja a fabula, a szüzsé és a kronotoposz ... Alapvető megkülönböztetés elbeszélt történet és az elbeszélés (mikéntje) között (fabula és szüzsé) Fontos fogalom a kronotoposz: idő és tér egysége a regényben (Bahtyin) Nem azonosítható ...
- 31. Milyen nézőpontok lehetségesek az epikában? ... Vannak kézenfekvő különbségek: az elbeszélt világon kívül álló elbeszélő (auktoriális elbeszélő) E/3-ban, az én-elbeszélő E/1-ben beszél Csak az epika műnemére jellemző viszont, ...
- 32. Dorrit Cohn alapján röviden jellemezzen három ... • Pszicho-narráció: az elbeszélő beszél szereplőjének tudati folyamatairól (E/3.) Amikor tudjuk, hogy mire gondol • Idézett monológ: a szereplő saját ...
- 33. Jellemezze röviden a hermeneutika, a dekonstrukció ... A három irányzat egymáshoz való viszonya: általában minden tankönyv a címben olvasható sorrendben tárgyalja őket A strukturalizmushoz a másik két irányzat kritikusan állt hozzá – a hatvanas ...
- 34. Mutassa be a strukturalizmus kiindulópontját ... Kiindulópontja Saussure Bevezetés az általános nyelvészetbe c. 1916-os művét tartják. • Nemcsak az irodalomtudományban, hanem például az antropológiában is meghatározó ...
- 35. Röviden mutassa be a strukturalizmus nyelvről ... • A jelentés világát rendszerűen összefogja • A formalizmusra épül, de túllép azon: központjában a leírható, globális és totális érvényű struktúra ...
- 36. Helyezze el Roland Barthes munkásságát a strukturalizmushoz ... • A poétikai funkció nyitott – ez már meghaladja a strukturalizmus kereteit • Roland Barthes strukturalistaként indul, de a posztstrukturalizmus egyik megalapítója ...
- 37. Mutassa be a hermeneutika eredetét! • Az írásbeliséggel együtt járt a megértés kérdése a legősibb időktől kezdve (Hermész) • Teológiai eredetű, a Szentírást a magyarázat által érthetővé ...
- 38. Mutassa be Schleiermacher, Dilthey és Gadamer ... Friedrich Schleiermacher (XVIII-XIX. sz. fordulója) fogalmai: hermeneutikai kör, szerző- és szövegintenció megkülönböztetése -értelmezni kell, hogy megértsük -intenció: szándék XIX-XX. ...
- 39. A fonocentrizmus és logocentrizmus fogalmainak ... • Nietzsche előzményként ugyan jelen van, de a dekonstrukció Jacques Derrida francia filozófus fellépésével „kezdődik” • Egy kritikai pozíciót vesz fel ...
- 47. Mi az aposztrophé és hogyan értelmezi azt Jonathan ... (Culler: a dekonstrukció második hullámaàolyannyira, hogy könyvet ír róla, mint irányzatról J ) • Aposztrophé: a megszólítás alakzata • Dekonstruktív ...
- 48. Mi az olvasó/”utánmondó” szerepe Heinz ... • Tézise: a vers szükségszerű tulajdonsága az „utánmondhatósága” – a vers poétikai struktúráját nem a költő, hanem az olvasó határozza meg • Még ...
- 49. Hogyan határozza meg Heinz Schlaffer líraelmélete ... • Az E/3. személy mindig specifikálandó, az E/1-ben mindig a beszéd aktusa dönti el, ki beszél – az én „üres jel”, amelyet a használat tölt ki – a vers viszont arról ...
- 50. Magyarázza meg, hogy miért állítja szembe ... • Feszültség igazából az olvasó hétköznapi énje és a szerep-énje között van • A líra strukturálisan anonim (pl. templomi énekek, imák, eskük) – az ...