• A poétikai funkció nyitott – ez már meghaladja a strukturalizmus kereteit

• Roland Barthes strukturalistaként indul, de a posztstrukturalizmus egyik megalapítója is: a jelölő uralma alatt áll minden, jelentett nem érdekes (az irodalom, a divat nem jelentenek semmit)

• A strukturalista interpretáció az irodalmiság nyelvi alapú meghatározására törekedett