Nem tudni, mikor is kezdődik a posztmodern (1963-Kennedy, 1979- lebontás, 1968- prágai tavasz). Az irodalmi posztmodern: 67-ben: A kimerülés irodalma (John Barth).

Lyotard: nagy elbeszélések: megpróbálja elbeszélni a világot, mint a mítosz. A mitikus és a tudományos összekapcsolódik. Narratívák (elbeszélések): a végső, alig érzékelhető alapelvek narratívákként, történetekként vannak jelen. A modernizmus a narratívák helyébe fogalmi rendszereket, metanarratívákat helyezett (metanarratíva: minden elbeszélést elmagyarázó). A modernség egy nagy narratívája a fejlődés. A posztindusztriális társadalomban viszont megkérdőjeleződik a metanarratívák érvényessége: a cél ugyanis még többet bevonni a termelésbe; elvonni a mezőgazdaságból, legnagyobb ipari szegmens a szolgáltatás. Ezért válik érvénytelenné a metanarratíva, mert annyira differenciált lett, hogy nem lehet leírni, nem lehet olyan metanarratívát találni, ami mindent átfog. Valamint a tudás intézményes legitimitációja és a szubjektivitás kizárása sem lehetséges- ezt belátja a osztmodern.